Bizony, az ötvösöknek is van védőszentjük, Szent Elegiusz.

ELIGIUS,

Noyoni alacsony sorban élő család sarjaként látta meg a napvilágot 588 körül, a franciaországi Chapeletben. II. Cothar és I. Dagobert királyok udvari ötvöseként dolgozott, ám ezen felül nevéhez kapcsolható több templom és kolostor alapítása, többek között a 632-ben épült solignaci is. 639-ben elhagyta a királyi udvart és beállt a papi rendbe. 641-ben Noyon püspöke lett. 660-ban hunyt el Noyonban. Eligiust a noyoni katedrálisban temették el, de koponyáját a Chelles-i St. André templom őrzi. Szt. Eligiust számos művészi ábrázolás jeleníti meg: püspökként, nemesemberként és ötvösként. /Magyar Ötvös, 2006. XVII. Évfolyam, 2. szám- Védőszent c. cikk, Zoltán Tamástól./ Rómában, a Tevere partján található egy apró, Szent Elegiuszról elnevezett kápolna, mely mellett, nem meglepő módon a római aranyműves képzés folyik. Eddig három alkalommal látogathattam el kápolnához, ahol minden alkalommal azt éreztem, milyen szerencsés ember vagyok, hogy megtalálhattam ezt a szakmát.

/És persze, ezt a kis kápolnát is…./